Teljesen megértem, ha sokan közhelyesnek gondolják azt, hogyha azzal találkoznak, hogy egy apró változás teljesen megváltoztatja majd az életüket. Én is nagyon sokáig így gondoltam, aztán úgy voltam vele, ha kipróbálom, és nem jön össze, akkor maximum tényleg csak egy minimális lépést tettem meg azért, hogy valami más legyen. Ez a bejegyzés azért is lesz más, ugyanis számomra különleges nap van ma.

Mindig vártam a szülinapomat, talán egy esetet kivéve, amire most a kedves Facebook emlékeztetett is. Nem akartam 20 éves lenni, de semmilyen formában. Az már olyan túl komoly volt számomra, nem mondhattam azt, hogy tinédzser vagyok, mert már kettessel kezdődött az életkorom. Furcsa is volt kimondani, meg tényleg, ez már annak a jele volt, hogy felnőttem. Pedig akkor már nem laktam otthon, főiskolára jártam, volt egy újságírói képesítésem, de tulajdonképpen az volt az a pont, amikor bele kellett törődnöm abba, hogy ez már tényleg a felnőttkor határa.

2 évvel ezelőtt édesanyámmal a 27. születésnapomon egy gigantikus gyümölcstortával

Aztán jött a 24-25 éves kor, ami ismét egy vízválasztó volt, és most ott vagyok, hogy 29 lettem, és egyáltalán nem bánom. El is mondom, hogy miért:

  • Tavaly férjhez mentem életem szerelméhez, akit mindennél jobban szeretek
  • hetes (micsoda véletlen!) terhes vagyok az első közös gyermekünkkel
  • Megtaláltam azt a hivatást, amit mindig is kerestem
  • Valamint számtalan olyan apró változást eszközöltem az életemben, aminek köszönhetően sokkal, de sokkal könnyebben veszek minden akadályt

A szakmabeliek mindig azt mondják rólam, hogy olyan vagyok, mint a Főnix madár, a hamvaimból is újjá tudok éledni, amit az életem során észre is vettem. A lényeg, hogyha valaki, akkor én tényleg azaz ember voltam, aki félt a változástól.

Most pedig, hogy tudom, a változás nem ördögtől való, minden további nélkül bele merek vágni. Félek az elején, hogy mi lesz, de aztán úgy vagyok vele, ha nem sikerül, még ezernyi lehetőségem van arra, hogy elérjem a céljaimat. Erre pedig a coaching, és a különböző technikák ébresztettek rá.

Képet készítette: Matheus Ferrero

Neked sem kell beletörődnöd abba, hogy nem tudsz változtatni. Mindig van lehetőséged, de tényleg mindig. Lehet, hogy elsőre rosszabbnak tűnik, de hidd el, a végén úgyis jól fogsz belőle kijönni, csak el kell indulnod az úton. Képzeld magad Dante helyébe, aki kísérőjével, Vergiliussal ment végig a Pokol, a Purgatórium, és a Paradicsom szintjein. Nem kell és nem is szabad megijedned, ha elsőre olyan szituációba kerülsz, ami megoldhatatlannak tűnik. Mindig kérhetsz segítséget, minden esetben lesz, aki melletted áll, még ha egyedül is érzed magad.

Ha már megemlítettem Dantét, akkor Boccaccio szavaival zárnám a soraimat:

„Csüggedtem volna, lankadt képzelettel,
de folyton-gyors kerékként forgatott
vágyat és célt bennem a Szeretet, mely
mozgat napot és minden csillagot.”

Szívesen leszek Én a Te Vergiliusod, ha elhatároztad magad a változásra. Keress meg bátran az elérhetőségeim egyikén, és beszéljük meg, hogy jutsz túl a nehéz szakaszokon az életedben.

Ha érdekelnek az újdonságok, csatlakozz a Válts Pozitívan Facebook csoporthoz, vagy iratkozz fel a hírlevelemre.

További szép napot kívánok:

JRR

Lifestyle&Business coach

valtspozitivan@gmail.com

Faliratkozás a hírlevélre